meglio..

jobb..

Jobban vagyok..

Még ha munkatéren semmi hír és újdonság.. A bevált taktikát alkalmazom, rábízom magam a sors fordulataira.. Én mindent megteszek azért hogy itt találjak munkát, ha pedig nem, biztos nem véletlen.. 

2 vagy 3 hetem van még, most várom a régi au-pair-lány válaszát, hogy mikor akar visszajönni.. Aztán ha nem lesz semmi, hazamegyek, talán eljövök 1 vagy 2 hétre a Scuola Toscana-ba, ahol voltam tavaly októberben is.. Ami egy vagyon, de legalább hasznos, és kicsit feltöltődhetek Firenzében.. Aztán pedig a szokásos.. "meglátjuk".

Kisebb alakulás a magánéleti vonalon, ami szintén hozzájárul, hogy jobban vagyok, találkoztunk újra az Alassio-ban megismert pasival.. Kellemesen csalódok, minden alkalommal, tegnap konkrétan pár óra alatt több bókot, kedvességet és törődést kaptam tőle, mint Davidétől összesen.. Figyelmes.. Kérdezte, hogy azon a bizonyos randin, amikor megcsókolt, érezte hogy kicsit tartózkodó vagyok, így van-e.. Aztán elmondtam neki a Davide-dolgot persze csak körvonalakban.. Megköszönte az őszinteségem.. Rengeteget beszélgettünk, többet, mint Davideval 5 randi alatt. Szóval, azt hiszem jó alapot adott Davide hozzáállása a dolgokhoz, hiába voltam oda érte.. Giorgio - az új ragazzo, már felajánlotta hogy ha ideiglenesen szükséges, nyugodtam mehetek hozzá.. De mondtam, hogy ha meló nem lesz, nem maradok, maximum ha időközben ugrik be valami, és az au-pair-lány már érkezik, nekem meg mondjuk interjúm van, vagy ilyesmi, akkor talán.

De a fő a munka most.

Az a helyzet, hogy kezdek megbarátkozni mindenféle lehetőséggel.. A lényeg hogy végre olyasmit csináljak, amit szeretnék.. Így regisztráltam már néhány magyar állásportálon, HR irodánál, sőt találtam egy nagyon jónak tűnő lehetséget, egy óriás multinál, Pesten, angol és olasz nyelvtudást várnak el. A jövő majd eldönti.. 

Szorítsatok értem, azért jó lenne, ha nem érne véget ilyen hirtelen az olasz kaland...