noiosooo

Unalmaas..

Ez jellemző mostanság a munkanapjaimra.. Alig van mit csinálnom, és ez azért is ciki mert egy ideje mérik a teljesítményünket az általunk lezárt taskokon keresztül - és hát nekem nemigen van mit lezárni.. Ehelyett plusszfeladatokat varrnak néha a nyakamba, azoktól akik nagyon leterheltek és nem bírják... Miért nem tesznek rám több rendelést akkor :S Ma beszélek a főnökömmel ez igy nem fair.

Találtam egy multi céget, aki most rengeteg ember toboroz Olaszországban, és egy pozit ami nagyon kalasszul klappolna is. Szóval regisztráltam és feliratkoztam, nagyon reménykedem...

Olyan jó lenne azért egy rendes meló. Kezdek mindenféle opció gondolatával barátkozni, de azért a legjobb az lenne, egy rendes munka, amivel rendes, országszinten is normális fizetést kapok. Nem azt mondom, igy ketten egy háztartásban elvagyunk jól akkor is ha én a magyar fizetésemért dolgozom, de azért ez így nem tartható hosszútávon, vagy otthonról dolgozom vagy Marcoval megyek be az irodába.. Kellenének a beilleszkedéshez a szocializációhoz a saját önálló élményeim és munkám, ugy lenne szép és kerek :) Huuu ha én is keresnék annyit mint Marco, igy ketten, nem mondom, már szépen ellennénk :) De a legeslegnagyobb örömöm ebben az lenne, hogy képes voltam önerőből összehozni magamnak egy munkát, Rómában és a karrieremet továbbvinni..

Azt hiszem már képes vagyok elhinni hogy képes vagyok rá :) Egy ilyen multinacionális cégnél tudom kint is magam elképzelni - de tényleg multisban, ahol a prezentációk angolul mennek és nem pislognak az emberek ha nem olaszul szólalsz meg.. Nem az, nem gond az olasz sem, csak például ott van a BT italia ami hiába multi, az emberek 75%-a semennyire nem beszél angolul, a maradék 25 nagyrésze meg épphogy nyekeg .. Szóval, magabiztos lennék, ha az angollal dolgozhatnék, hisz akárhogyis, de az olasz nekem mindig csak egy idegen nyelv - viszont ha a csapatomnak is angolul kell beszélnie akkor kvittek vagyunk :) :)

Amúgy, megint rákeztem az olaszozásra, hisz mindig van mit tanulni... Rengeteget olvasok olaszul most, - a munkakeresés miatt rá is vagyok kényszerülve, a hirdetések nagyrésze olasz.. Felírok naponta egy pár új szót, kifejezést.. Szóval ilyenek.

Na fortuna gyere hozzám, és csörrenjen meg a telefon de már :) :)

preoccupato..

Ami annyit tesz aggódó. És ha o a vége az azt jelenti, himnemú, azaz most Marco-ról van szó. Ami engem illet, egész nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok, mig ő pedig kicsit aggodalmaskodónak látom.

Már tegnapelőtt este rákérdeztem, akkor mondta hogy semmi komoly, picit azért parázik, hogy majd jól érezzem magam, és minden rendben legyen. Ok, elhiszem, rajta a para mert egyrészt miatta lépem meg ezt az egészet, és ha rosszul leszek, akkor az sarkalatosan nézve az ő 'hibája'. Másrészt pedig, a házasságánál már megélt egy olyat, hogy a párja elhagyta - többek közt a honvágya miatt. Azt mondta nem tud Rómában élni.. Biztos - bérmennyire jól feldolgozta ezt (még pszichológushoz is járt), de biztosan benne a félelem, nehogy megismétlődjön ez a dolog..

Ma újra beszélni fogok vele - nem akarom hogy ez a para beszőjje a kapcsolatunkat..

Kezdek hinni benne hogy minden a legnagyobb rendben lesz.. Kezdek kapcsolatokat szőni, elfoglaltságok után nézni.. Hogy meglegyen mindkettőn külön kis világa is ahogy eddig is.

Remélem szét fogom oszlatni benne a parákat és minden OK lesz :)