scusatemi..

Bocsi, ne haragudjatok, elmaradtam..

Volt itt egy zűrös hét, a múlt hét előtti, amikor átköltöztem Milánóból Torinóba, másnap pedig indultam haza Magyarországra.. Eltöltöttem egy hetet otthon, majd visszatértem a nagy Itáliába.. 

És kezdetét vette egy új élet..

Nah jó egy kicsit részletesebben..

Az a hét nagyon fárasztó volt, minden tekintetben.. Búcsúzás a milánói családtól, pakolás, át Torinóba, majd innen haza.. De túléltem :) Szerencsére még be tudtunk sűríteni egy aperitívót a milánói csajokkal, aztán búcsút intettem Milánónak.. A város, ami kinyitotta számomra a világot.. A város, ami első nekifutásra furcsa volt.. a sok sok mindenféle nemzetiség a kaotikus forgalom és a mindig nyüzsgő városközpont.. Aztán hozzászoktam.. Sőt, megszerettem.. De nem azért ami, hanem azért, amilyenné számomra vált.. Az élmények amiket ott gyűjtöttem.. Klassz volt.. És a barátok is, hisz lett pár ember itt az elmúlt fél év során akikkel rengeteget találkoztam.. Igaz, megfogadtam, itt Torinóban igyekszem nemzetközibb kapcsolatokra szert tenni, és kerülni a magyarokat :D Na jó, nem kerülöm, de jó lenne minél többet idegen nyelven beszélni.. És minél kevesebbet magyarul :)

Az otthon töltött egy hét jó volt.. Elszaladt. Végre találkozhattam mindenkivel, kivel többet, kivel kevesebbet.. Bementem az irodába, ahol majdnem 5 évet húztam le, ahhoz képest hogy majd fél éve nem jártam ott, nem is volt olyan fura.. Mintha pár hete jöttem volna el.. Jó volt találkozni mindenkivel, mesélni, és azt hallani, hogy mennyire látszik, hogy jól vagyok, és jól érzem magam.. Így is van.. :)

Kicsit rossz ezt leírni, hisz az otthoniaknak lehet ez rosszul esik, de remélem megértenek: jó volt visszajönni.. Hogy lehet ez? hisz egy idegen városba jöttem, ahol még a családon kívül senkit nem ismerek... Nem tudom.. kaland.. és ez tetszik.. Majd ismerkedek.. És amúgy, az egyedülléttől sem félek, szeretek egyedül felfedezni új helyeket, elindulni sétálgatni, csavarogni.. És a milánói csajok már bejelentkeztek hozzám :D Szóval lesznek látogatóim is. Sőt, lesz látogatóm Comóból is :D És talán Sondrióból is :D Nah jó ez már a magánéleti vonal , hagyjuk :)

A külön lakás, külön élet egy áldás.. Állati jól érzem magam.. A kis apartman nagggggyon szuper, kényelmes, mindenem van, ami kell.. Imádom..

A család nagyon helyes, a szülők kedvesek, közvetlenek, a gyerekek is, főleg a kislány, annnnyira cuki.. Tőle nem gáz a hiszti sem, mert még csak 2 éves, tök természetes.. Milánóban a 7 évesem hisztijeitől kiakadtam.. A kisfiú olyan furi, de igazából mostmár mindent tök simán veszek a milánói tapasztalatok után.. Például, nem akadok ki azon, hogy a kisfiú mindent meg akar vetetni egy séta alatt, mert tudom, hogy ez természetes.. Így volt amott is, és a másik au-pair lány is mondta, hogy ez van.. :) És nem vettem neki semmit - ez az utasítás, és amúgy is..  - és nyomta a "gonosz vagy" szöveget a kicsi, ahogy az előző au-pair lány mondta és ahogy az Milánóban is volt :D Szóval mostmár be vagyok edzve..

Dehát, gyakorlatilag 4-től max 7-ig vagyok velük magam, szóval ez aztán tényleg semmi.. 

Ma sétáltam egy hatalmasat, kezdem felfedezni a környéket.. Van itt egy óriás park, nagyon közel hozzám, ahová mehetek majd napozni :) 

Rengeteg lesz a szabadidőm, így kikötöttem, minden nap tanulás.. Angol és/vagy olasz.. Jah igen, nyelvek.. Itt még nem sokat beszéltem olaszul.. A családnál nem is tudják a gyerekek hogy tudok olaszul, és azt mondták a szülők, jó lenne, ha nem is tudnák meg :) A szülőkkel is angolul beszélünk.. Ami jó, mert azt is gyakorolnom kell. De keresnem kell olasz gyakorlási lehetőségeket is :) Egyelőre kevéske van.. A kevéske magánéletemben :D 

Nah jó, most egyelőre ennyi, a héten ígérem még jelentkezem, és mesélek, hogy alakulnak a mindennapok :)

pá

cortissimo

Csak röviden.. helyzetet jelentek..
Mert nagyon fáradt vagyok, és olyan napok elé nézek hogy az szuper lesz.. :S
Nos fogalmam sincs mióta nem írtam..
Először is, pénteken megvolt - erre az időszakra szóló - utolsó bulim Milánóban. Jó volt nagyon, csak kár hogy kicsit esett.. 6-kor sikerült hazaérni.. Aztán 12-kor már a gyerekek ordítottak a szobám előtt, felébredtem, és nem tudtam visszaaludni.. Aztán délután nagy búcsú-ajándék-vadászat.. Este meg gyönyörűen elaludtam a notebook-előtt.. Ma Torinóban voltam a családlátogatáson.. Nagyon aranyosak, helyesek, szimpatikusak, csodajó helyen laknak, a központban, - a kislakás is szuper, ahol én fogok lakni.
Nagyon egyszerű emberek nem olyan csilliárdosok, mint az itteni család, de talán pont ezért jobb.. Már ami a gyerkeket illeti.. A szobájukban átlagos - normális mennyiségű játék van, nem 3 játékboltnyi, mint itt.. Nincsenek elkényeztetve úgy.. Nevelve vannak, nagyon is.. Minden egyes alkalommal, ha olyat csinálnak, rájukszólnak. Van délutáni alvás, este pedig 9-kor "bedtime". És nincs az egy órás altatási szertartás mint itt.. Szóval úgy érzem, kiegyensúlyozottabbak ennek köszönhetően..
A kisfiú ugyanannyi idős mint Fede, 5 éves.. Nagyon kis helyes, virágot szedett a parkban nekem, amikor hazamentünk hozzájuk, és mentek a délutáni alvásra, kérdezte hogy ugye itt leszek még mikor felkel, amikor pedig az állomásra mentünk ki, azt mondta el szeretne kísárni haza :) Ééééédes..
A kislány 2 éves . Picur mosolypanna elolvadok tőle.. Van még pelus, de nem gáz, nem bánom.. Őt mivel babakocsiban hordjuk, így egyszerűbb lesz kordinálni a gyerkőcöket menet közben, az egyik a babakocsiban van, az tuti :D
Ovik ott egy köpésre, a család lakása szintén.. Szuper hely.. Nah mit mondjak, jó lesz :)
Holnap elmegyek Ligúriára a családdal, elbúcsúzunk ott, szerdán visszaérek, pakolás, csütörtökön irány Torinó majd pénteken onnan Magyarország.. Nem várható bejegyzés, bocsi, azidőalatt szinte biztos nem.. De utána beszámolok..
hali

settimane infernali

Pokoli hetek.. 

Fárasztó zűrzavaros időszak lesz ez.. Egyre gyűlnek a problémák, stresszhelyzetek.. Hol is kezdjem.. 

Elba.. nem fogok tudni most erről a kirándulásról regélni.. Túlságosan azon vagyok már, hogy mi és hogyan lesz ezekben a következő hetekben.. Na jó picit írok Elbáról, aztán a zűrzavarról :D

Nos, szerdán koradélután elindultunk és este 10-re érkeztünk az Elbai házba. Az út úgy nézett ki, hogy le Genováig, aztán végig Ligúria, majd Toszkána, és Toszkána egyik tengerparti városából indult a komp (ami odafelé borzasztó rázós volt, elég rosszul voltam pedig nem vagyok érzékeny a tengerre, de ez...). Aztán 1 óra kompút után megérkeztünk Elbára ahonnan még egy fél óra autózásra voltunk. Ekkorra besötétedett, nem láttam semmit.. :) A ház - csak a szokásos - óriási, gyönyörű, kb 20 embert el tud szállásolni, hatalmas terasz akarom mondani teraszok és egy medence, kilátás a tengerre.. Szar, na.. :D 

Kiválasztottuk ki hol alszik (szerencsére jól elkülönített szobám volt, saját fürdőszobával..), majd alvás, mert már késő volt.. Csütörtökön csak a háznál voltunk, medence, ebéd, medence, vacsi ennyi. Pénteken és vasárnap mentünk hajózni (jah igen van egy hajójuk is :D), szombaton tengerpartozás volt, jah és aznap kagylót ebédeltem, és finom volt.. Ki gondolta volna :S :D

A gyerekek viszonylag normálisak voltak, vagyis így átlagoltam, mert a kislány a szokásosnál sokkal kevésbé volt hisztis, sőt, édes volt, a kisfiú meg, na azt hagyjuk. Simán rádkiabál hogy "mori!!" azaz dögölj meg, nemcsak nekem, a nagyinak is, meg ordibál hogy épp mit akar.. Kicsit már elegem van ebből, például kér valamit, és elkezded csinálni, vagy adni neki, de ha nem kapja meg abban a pillanatban, tripla olyan hangerővel rádüvölt.. Borzalom.. Más szituációkban, amikor meg te kéred valamire - menjünk induljunk fürödni, és szólongatom szépen, kedvesen, megintcsak rádordít hogy "miért vagy ilyen türelmetlen". Ki is a türelmetlen?? A kocsiban nem működik a DVD-lejátszója, elkezd ordítani, nem megy, nem megy, erre már kapcsolom ki az övem, fordulok hátra már megint megduplázza a hangerejét.. Aztán mikor megcsinálod amit kért, semmi köszönöm, de semmi.. Pedig mondogatják neki a szülei, nagyszülei, de nem képes megtanulni.. Szóval, kb hiába beszélsz neki.. 

Hazaúton beszólt a nagyinak: "elegem van ebből az unalmas idegesítő nagyiból".Simán közli veled, hogy idegesíted, menj el.. Jajj de visszaszólnék neki egyszer "hát még te öcskös".. Mikor aranyéletük van, állandóan viszik őket mindenfelé, mindent megkapnak.. A nagyi ezalatt a pár nap alatt csak rájuk elköltötte az én havi fizetésemet, mondhatom..

Nade be is fejezem a panaszkodást, mert már felesleges energiapocsékolás minden negatív gondolat, 1 hét és vége.. Remélem az új helyen aranyos, jól nevelt gyerekek várnak.. Nagyon szeretném.. Azt biztos, hogy egy dologban jobb lesz..

Itt - főleg eleinte de még azért most is előfordul - hogy nem tudok valamit amit mondanak hogy mit jelent, visszakérdezek, és emiatt úgy érzem kevés a tisztelet felém.. Mivel gyakorlatilag a gyerek tanít engem - de tényleg.. Torinóban másképp lesz.. Valójában a gyerekek "angol-tanítónője" leszek, folyamatosan angolul kell majd velük beszélnem, sőt, olaszul nem is beszélhetek velük.. Így ők lesznek rákényszerülve hogy megértessék magukat velem - angolul.. Kíváncsi vagyok hogy fog menni..

De alig várom.. Alig várom, hogy lemenjen ez a hét.. Egy merő stressz lesz az egész.. 

Ma jelentette be anyuka, hogy még el kellene mennem velük Liguriára, vasárnap délután, és 15. szerda körül, amikor megjön a filippin bejárónő jöhetnék vissza.. Ez több tényező miatt is pazar.. Egyrészt vasárnap megyek Torinóba megismerkedni a családdal. Délután akart indulni a család, de mondtam, hogy ez már 2 hete áll ez a dátum, nem tudok engedni ebből, mennem kell és kész.. Jó mondta rá anyuka, hogy akkor amikor hazaérek indulunk. A csomagomat össze kell raknom már reggel, azzal jönnek ők, és ahogy visszaérek Torinóból, jönnek az állomásra, és indulunk le Genova mellé. Szerdán visszajövök, szerintem egyedül, vonattal. Aztán szerda este meg csütörtök reggelem lesz összepakolni, teljesen és véglegesen, mindent, költözésre készen. Csütörtök délelőtt kimennem az állomásra és indulnom Torinóba. Ott eltöltöm a csütörtököt, és pénteket, és péntek este - ha minden igaz - indulás Torinó - Budapest.. Várom, nagyon.. 

Szóval gyönyörű lesz ez a néhány nap.. Gondoltam, az utolsó hetemen csinálunk pár aperitívót, búcsúkávézást, búcsúpizzázást lányokkal, hát nem. Még összepakolnom is pár órám lesz.. Szép.. 

Na jó ez van, így jött ki.. Az a lényeg, hogy hamarosan kezdetét veszi az új élet.. Önálló élet végre.. Keresem már a lehetőségeket, mit tudok majd csinálni amikor Torinóban leszek.. Suli vagy valami egyéb hasznos tevékenység.. Hisz gyakorlatilag 3 óra munkám lesz összesen..

Na jó most képtelen vagyok többet írni.. Kicsit stresszben vagyok :D 

majd jelentkezem!!!

pá