2011. szeptember 6., kedd

colloquio fatto

Interjú megvolt..
Minden OK, laza, gyors kérdezz felelek volt, a leglényegesebb dolgokról. Mivel most még nem konkrét pozícióra interjúztattak, csak úgy általánosan a közvetítőiroda. De mondta a csaj, hogy 3 nagy céggel is kapcsolatban vannak, akik folyamatosan keresnek magyar nyelvű munkaerőt.. Főleg multicégek call centerei.. Jó, tudom, nem a karrierem fénypontja lesz, (a bébiszitt sem az volt, mit mondjak.. :D), de a pelenkacseréhez képest már az is csuda-fényes, hogy egy irodába járok dolgozni, nem gyerekszobába meg játszótérre.. (nem kicsit van ki vele már a ...-m is..:D).
 Szóval hívnak, ha valaki harap rám :)
A másik dolog, a kapcsolati háló, ami itt Olaszországban méginkább jelentős, nem mintha Magyarországon nem lenne az.. De míg Magyarországon az érdekek miatt fontos, itt az emberek segítőkészsége teszi azzá.. Hihetetlen.. A napokban - 2 nap alatt - 2 olasz "barátommal" beszélgettem, hogy belekezdtem a nagy munkakeresésbe - és mindenféle kérés, demégcsak célzás nélkül is, azonnal kérték, hogy küldjem az önéletrajzom, küldik tovább ahol olyan embert ismernek.. Nem semmi.. Ráadásul az egyik csak "facebook-barát" nem is találkoztunk még, ő milánói (az igaz, hogy nagyon nem szeretnék visszamenni Milánóba, szeretem nagyon Torinót, tudjátok, minden bejegyzésben leírom :D), a másik pedig az ominózius Como-i fiatalember, akivel heves összezörrenéseink is voltak már, holott mégcsak 1x találkoztunk, nos, a napokban bevallotta, féltékeny, hogy én mással találkozgatok, és ő Comóból is tartaná velem a kapcsolatot (3 óra kocsival).. :) Egyem is meg :)) Nah ő is, kérte, küldjem, megpróbál pár dolgot nekem...
Magyarországon 7-8 hónap alatt önként senki nem ajánlotta a segítségét, 2 ember próbált nekem segíteni persze az én jelzésemre csak, hogy rászorulok :D
Szóval megint egy ilyen "kulturális" vagy hozzáállásbeli különbség a magyarok és olaszok közt...
Mostanában olyan kellemes emlékeket ébreszt bennem pár pillanat.. Amilyenek a felhők, pont olyanok, mint tavaly októberben Firenzében voltak.. Vagy ahogy megy le a nap, ahogy finoman még bevilágítja a régi sárgás színű épületeket.. Tudom költői vagyok :) 
Remélem hamarosan pozitív vidám hírekkel jelentkezhetek.. 
Jah és Davidera kicsit kiakadtam.. Elfelejtette az interjúm, utána írt, hogy "jaaajjj ma van = vagy volt :S az interjúd??" Jah, volt.. Szép vagy, elfelejtettél...  írtam is neki.. Néha kicsit többet várnék tőle, nem is tudom.. Na jó, alakul ez is mint minden, nem tudni merre, de megy.. :S
na pá

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése