Megérkeztem..

Hát megérkeztem, itt vagyok.
Még a fáradtság és az izgalom az, ami leginkább jellemez, de lassan felfogom, mostmár itt vagyok, és elkezdődött..
Hirtelen fogalmam sincs miről írjak..
Máskor egy hónap alatt nem fut át rajtam ennyi gondolat, aggodalom, félelem, és mindenféle, mint most az utóbbi 24 órában.
A megérkezéskor rögtön az első sikerélmény, megtaláltam a helyi buszomat, ami elhozott majdnem egészen a szállásig. És mindent meg tudtam kérdezni a buszsofőrtől amit szerettem volna.
A második kihívás a szállásra való telefonálás volt, addig nem volt probléma amíg a jó előre összeszedett gondolataimat elmondtam, csak amikor meg kellett volna érteni, nekem mit akar mondani kedves szállásadóm, na az nem volt egyszerű.. De összejött, az utcában már szaladt elém egy helyes kislány, és kérdezte, én vagyok-e az. Enyhe meglepettséggel ébredtem rá, igen, ő engem keres..
Egy tipikus Firenzei épület, első emeletén, igen sok szobát magába foglaló lakás, na ebből enyém egy szoba.. El kell mondanom, amikor először megláttam, azt gondoltam, irány az iskola, és követelek egy másikat. Mert - lévén, hogy ez egy régi épület, belül is ilyen. Hogy milyen? Nem modern. A legkevésbé sem. De aztán láttam a fürdőszobát és a konyhát, ami már felújított, illetve tüzetesen megvizsgálva a szobámat, tiszta, ami a legfontosabb.. Ami pedig végképp elfeledtette velem a problémát, az a ház tetején lévő terasz, ahonnan a panoráma.. Na mit is mondjak, a Dóm, a Palazzo Vecchio, a Santa Croce templom..
Még mielőtt elkezdenétek irigyelni, azt is hozzáteszem, hogy ennek ára egy jó kis meredek kaptató, amin a kb 25 kilós bőröndömet felhúzni.. Na az már nem volt túlságosan pazar..
De sebaj, megérkeztem, ez a lényeg.
A második sikerélmény, hogy itt is megértem magam.. Na persze rengeteg visszakérdezéssel, meg "non capisco"-val, de végül megy, az a lényeg.. Na és még csak most érkeztem..
A kipakolás egyben ingyen olaszóra volt, mert a tulaj 2 kislánya is itt van, és a kisebbik, (5 éves, Sofia), végig a szobámban volt (anyuka nem győzte hívni, hogy ne zavarjon, de én meg mondtam, hogy egyáltalán nem zavar, mit akarsz, ingyen nyelvóra..:D). Pakoltam ki a dolgokat a bőröndből, és kérdeztem mindenre, hogy mi ez, ő pedig mondta :)
Aztán együtt facebookoztunk :D. Bekapcsolva a notebook-ot örömmel tapasztaltam, hogy a házban ingyen Wifi van :) Valami Alice-nak köszönhetem :D.
Sofia végignézte a képeimet a Facebookon, szóval Sofia ismer mindenkit, aki azokon szerepel :D
Anyuka később ebédre hívott, mert főzött, szóval nagyon kedves volt. Valami rakott tésztás dolog volt, megnevezni nem tudom :D, illetve egy tipikus firenzei süti, úgy nézett ki, mint egy vastag palacsinta, és közötte valami krém volt. Jah, és ittam a család saját készítésű borából..
Ezután nekiindultam egy kis sétának. A kis séta nagy séta lett, és arra jöttem rá, itt semmi nem változott augusztus óta, ugyanolyan óriási tömegekben lepik a turisták Firenzét. Csakhogy most szinte kizárólag olaszokat hallok, gondolom, környékbeliek lehetnek, akik elkirándultak hétvégén, hogy magukba szívjanak valami kultúrafélét.. De ettől nem vagyok oda, jobb lenne, ha hétközben nem lenne ekkora a nyüzsi. Az autók, motorok, biciklisek közlekedési moráljáról már nem is szólok..
Ami más kicsit - és köszönhető ez magányos mivoltomnak, úgy látom az olasz ragazzik nagyon bátrak. Főleg ha csoportban vannak.. Megpihentem a hosszú séta közben a Pitti Palota előtt, egy óriási lejtős tér van, és ott ücsörögnek (jah és nem kevesen fetrengenek is) a nézelődők. Én is így tettem, egyszer csak jött egy kb 6 főből álló ragazzi-koszorú, és az egyik bátorkodott odaülni mellém, sőt mi tőbb, átkarolt, majd a másik - kicsivel konszolidáltabb ragazzi nagy hévvel felrángatta onnan, - vagy azért mert szégyellte túl nagy önbizalommal ellátott barátját, vagy mert éppen ő akarta volna ezt a helyet elfoglalni.. Na ezt nem vártam meg, hogy kiderüljön, inkább felpattantam, és folytattam utamat..
Még egy kis lépcsőmászást tervezek mára (felmegyek a Michelangelo térre, akinek nem mond semmit, a panorámás domb). Aztán pihi, mert ha holnap jó idő lesz, és ha reggel is úgy gondolom, hogy kedvem van, irány Siena..
Apropó idő..
Kicsit eltájoltam magam időjárás ügyben. Ma a koradélutáni órákban kimondottan meleg volt itt, csak 1 hosszúujjú felső volt rajtam, de napon egyenesen melegem volt. Sokakat láttam rövidnadrágban, saruban, papucsban..
Remélem így is marad :)