2011. január 16., vasárnap

primo weekend

Bizony, az olaszok is használják a weekend szót a hétvégére, sőt inkább használják ezt, mint a sajátjukat, a finesettimana-t, pedig úgy tetszik ez a szó :)
Nos, tehát, lezajlott az első hétvége, jó volt, ismerkedős, csavargós. Tegnap ikeázás, aztán a központban csavargás, első élményeim a Dóm-térrel és a milánói tömegközlekedéssel.. Amiből ugyebár nem kívánok rendszert csinálni, nem szeretem a tömegközlekedést, úgyhogy azt hiszem lekorlátozom a nyevsuliba járásra, mivel az sajnos igen messze van, kb 5 és fél km, de ez csak heti 2 vagy 3 nap lesz. A szabadidőm többi részén ha például futni megyek, a park itt van párszáz méterre, a közelben minden megtalálható, ami kellhet, a központ pedig 15 perc sétára van (eltévedés nélkül :D). Szóval tömegközlekedés csak a sulihoz, yeeeaah :D
Ma besétáltam a Dómhoz és ott találkoztunk a lányokkal, kis nézelődés után egy pizza, majd pedig újból séta következett.
Jah, a tegnap este, el is felejtettem, mivel reggel már szólt anyuka, hogy este lesz egy kis vacsi, ha nincs programom csatlakozzak, így hazaértem időben. Kicsit nehézkesen indultam ki a szobámból, nem volt kedvem, meg rengeteg idegen hangot hallottam, szóval nyűgös voltam, persze végül rászántam magam. Nem is voltak annyi vendég mint gondoltam, csak egy pár, és a pici tízhónapos babájuk. Vacsiztunk, beszélgettünk, megdicsértek, hogy jól beszélek olaszul, kedvesek voltak. Aztán apuka kérte hogy mutassam meg a google-maps-en, hol lakom, szóval bemutattam kis országunkat dióhéjban :).
Elmélkedés következik.. (többek jelezték, hogy pont ezért szeretnek olvasni, mert nemcsak a történéseket írom le, hanem azt is, hogy érzek, hogy vagyok, mi játszódik le a színfalak mögött.. hát tessék, kulisszatitkok következnek..).
Nagyon érdekes volt ez a pár nap, mondhatom egy igazi hullámvasút. Olyan hihetetlen gyorsasággal váltakoznak a gondolatok, hangulatok bennem, hogy az leírhatatlan. Van hogy a világ legszerencsésebb emberének érzem magam, amiért megtettem ezt a lépést, elégedett vagyok, és örömmel várom azt, ami most jön.. Aztán, vannak percek, amikor nem is értem, mit csinálok, miért vagyok itt (ezt is többen mondták már, hogy biztos hogy fogom ezt érezni, és tényleg..), pedig amúgy tudom, csak azokban a pillanatokban fogalmam sincs. Csak elgondolkodva figyelem az olaszokat, ahogy a csodaszép dallamos nyelvükkel "énekelnek", és rácsodálkozom, mennyire más kultúrából jöttem. Néha tanácstalan vagyok az itteni dolgokat illetően is, mit hogy kellene csinálnom, vajon mennyire várja el a család, hogy része legyek az életüknek, szeretnék, ha a megbeszélt időn felül is minél több időt töltsek velük, vagy inkább csak amikorra eleve megbeszéltük, akkor kérik a segítségem.. Ezek a kérdések olyan kérdések, amiket majd a rutin megválaszol, nem akarom anyukát erről faggatni, nyilván azt válaszolná, nyugodtan legyek velük bármikor, ha nincs programom, de mehetek is szabadidőmben, amerre csak szeretnék. Azt hiszem a középutat fogom követni ebben is, az általában jó megoldás. Vagyis, a megadott időn felül néha-néha majd becsatlakozom a mindennapokba, de csak kicsit, mert mondjuk itt a hétvége, amikor együtt tudnak lenni, az egész család, legyen csak az övék ez az idő.. Látom rajtuk hogy nem az a család, ahol a szülők próbálnak a lehető legkevesebbet foglalkozni a gyerekkel, leteszik a TV elé, aztán addig is csöndben van, nem. Látszik, hogy foglalkoznak velük, csak ezzel együtt sokat is dolgoznak, és főleg délután és este, és ezért kellek én, nem azért mert lusták a gyerekkel lenni.. Szóval kell a családi idill.. :D Nekem pedig a szabadidő :D
Szeretném már ha lemenne egy hét (nem azért hogy sürgessem az időt :D), csak hogy lássam, mi a napirend, hogy is néznek ki a napok.
Elméletileg holnap mentünk volna a szintfelmérőre, de Sunny beteg lett, így valószínűleg kimarad a program. Nem baj, ráér, csak februárban kezdődik a tanfolyam. Örülök, hogy lesz ez a nyelvsuli, meg ha 10 fok fölé megy a reggeli hőmérséklet, akkor majd járok futni.. Így jó lesz, ha ezek nem lennének, el tudom képzelni, reggel sokáig aludnék, aztán délig neteznék, és szinte a semmivel menne el a nap..
Na mára mentem, megpróbálok ma kicsit korábban ágyba kerülni, igaz így mégsem kell korán kelnem (mondjuk amúgy se nagyon, 9-re kell majd menni a suliba, egy fél óra villamossal, plusz kb 5-10 perc séta.. 8:20 körül elég elindulni szerintem, de majd menet közben kiderül..).
na sziasztok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése