cosa faccio io??

Azaz mit csinálok én??
A kérdés arra vonatkozik, hogy igen hosszú hétvégével büszkélkedhetek.. De nem voltam túl aktív.. Na jó, vegyük hozzá, hogy egy picit meg is fáztam.
Pénteken délelőtt nagyon elhúzódott a délelőtt, netezéssel, skypolással, majd délután találkoztunk a közelben lakó magyar lánnyal, és csavarogtunk egyet, latte macchiato, meki és rengeteg séta. Jó volt. Hazaértem, megint csak inernet, fimnézés az olasz italia-film.com-ról.
Szombaton azaz tegnap semmi extra megint elhúzódó reggel, délután csavargás. Sok időt töltöttem egy könyvesboltban, találtam egy Tesz-Vesz várost, - nekünk is van egy, mármint a gyerekeknek - de ez egy sokkal terjedelmesebb, direkt szavakra és azok magyarázatára vonatkozó könyvecske, olyan mint nálunk az Ablak Zsiráf. Leheveredtem hát egy fotelba, és végignéztem :) Ami nagyon érdekes számomra, hogy itt a könyvesboltba be lehet vinni a kutyákat.. Nem tudom történt-e már olyan hogy egy kutyus lepisilt egy pár könyvet? :D
Kifelé menet a pénztárhoz közeli polcokon felfigyeltem a naptár-akcióra, lévén hogy mindjárt február, 30% kedvezmény van minden naptárra. Találtam is egy kis pici helyes naptárt, praktikus is a méret miatt, hisz nekem nincs olyan sok fejben nem megtartható programom, ami miatt nagy naptár kellene. De azért nem árt ha van, hosz ki tudja még, lehet hogy az év második felében már sokkal gyakrabban kell használnom. Úgy legyen.. Az az igazság, hogy nagyon hiányzik a "hasznos vagyok" érzése.. Erről később..
A könyvesbolt után még nagy séta következett, majd haza, jah és végre, hazaérve üresen találtam a mosógépet, így tudtam mosni, mindjárt 2 programot is. Ideje volt, mert lassan nem lett volna ruhám :D
Este megint hosszas internetfüggőség, nagyon sokáig, fél 2-ig fent voltam.
Nah ez az ami nem jó így.. Lehet nem is volt rossz, hogy nem volt internetem? :D Na jó, nem szeretném még 1x azt a hetet.. De akkor legalább nem húzódtak el így a délelőttjeim és estéim. A rendszer hiánya.. Na ez a probléma.. Majd a nyelvsulival és a jobb idő beköszöntével, amikor is majd tudok járni futni, más lesz, de összegészében az zavar, hogy ennyire sok a szabadidőm, és ennyire nem tudom kihasználni, csak tengődöm. Lehet hogy meg kellene tanulnom élvezni? Nem tudom. A szokás nagy úr, és ez hatalmas igazság. A főállású munka után fura ez.. Ez a hetem például a következőképp nézett ki: hétfőn délután 4-től 8-ig voltam a kisfiúval, kedden szintén 4-től kb 8-ig voltunk a Capoeira iskolában, szerda a kemény nap, 4- lefekvésig velük, csütörtökön pedig iskola után 1-kor jöttek a barátok barátnők, akkor kb 7-ig voltam. Péntekre szabad lettem, mert a nagymama volt velük.
Annak érdekében hogy megtanuljak olaszul, el kell fogadnom, hogy ez így van, ezzel nyugtatom magam. És ahogy fentebb is írom, meg kell tanulnom a pozitívumait élvezni, minthogy ha jobb lesz az idő járhatok majd futni, amire otthon már soha nem volt időm és energiám, vagy hogy rengeteg időm van nyelvtanulásra (amit eddig inkább a notebook bámulásával töltöttem :D de ebből elég :D).
Itt van még a vasárnapom, rendrakás, hajmosás, tanulgatás, szerintem csupán ennyi mára a program.
sziasztok!