weekend in Liguria

Megjöttem.. Tegnap..

Hát mit mondjak.. Őrületesen szép helyeken jártam, és őrületesen elfáradtam.. Köszi a gyerekeknek :D

Kezdjük az elején, pénteken jó időben el akartunk indulni, amiből az lett, hogy a nyagyinál ebédeltünk, és a gyerekek elég kezelhetetlenek voltak, hűűű, mi vár rám - gondoltam.. Aztán nagy nehezen elindultunk. A picivel hosszabb utat választotta a nagyi - a kedvemért, hogy láthassam Genovát ha csak egy kis részét is, és csak autóból, de mégis.. És azt a környéket is megmutatta, ahol Milánó előtt éltek. Ezután megérkeztünk a nyaralóházba, arra készültem, hogy kicsi lesz, mert Courmayourban, ahová sielni járnak, mesélték, hogy ez egy nagyon szép ház, de kisebb mint a courmayour-i. Hát nem mondanám.. Volt persze külön szobám, és fürdőm, nem is kicsi.. (vagyis hogy "van" mert 2 hét múlva megyünk megint, mondta nagyi, nyugodtan hagyjam ott a dolgaimat amire Milánóban nincs szükségem.). A kert panorámája hihetetlen, közvetlen a tengerrre néz, és a végében egy medence - amiből a tengerre látni.. Őrület na.. Kicsit pancsoltunk péntek késő délután a gyerekekkel, majd fürdés vacsi.. Most nincs a nagyi bejárónője aki szokott velünk jönni, így ránk hárultak az étkezésekkel kapcsolatos feladatok. Már előre szólt anyuka itt Milánóban - ő nem volt velünk - hogy majd segítsek már a nagyinak ezekben a feladatokban - nyilván egyértelmű.. Szívesen csináltam volna akár mindent egymagam, de először voltam a házban, tehát ismeretlen volt a konyha, és minden. Szóval együtt csináltunk mindent. Szombaton kirándulni mentünk, a közelben lévő településre, Camogli-ba, ami gyönyörű. Tipikus ligur parti városka, szines házak, templom a tengerparton.. Aztán hajóra szálltunk, és elmentünk egy közeli tengerpartra, ahol eltöltöttünk egy kis időt. Ezután vissza a házba, kis pancsi a medencében, majd vacsi fekvés. Vasárnap a ház alatt lévő partra mentünk le, ami nem igazán fürdésre alkalmas, sziklás, de napozásra jó volt. Majd koradélután még egy kis medence a gyerekekkel, és végül hazaindulás. 

Ez így gyönyörűnek tűnik leírva.. :) De hihetetlen fárasztó is volt egyben, a kis izgő mozgó bestiák nem állnak meg egy percre sem... Gyakorlatilag reggel 8-tól későestig fáradhatatlanul pörögnek.. nagyon durva.. Dehát megérte, megéri, mert tényleg gyönyörű helyekre eljuthattam, és nem beszélve arról, hogy még fizetés is párosul mellé :D Szóval semmi panaszom nem lehet, még ha tényleg nagyon fárasztó kis kölykökről is van szó.. Most hétvégén összállt a kép, eddig kételkedtem magamban, hogy nem jó az ítélőkészégem, és nyavajgok, hogy túlpörgős, hisztis, és elkényeztetett gyerekekkel van dolgom de nem így van.. Emlékszem mikor megérkeztem januárban, és egy vacsinál megkérdezte apuka, hogy "nah és hozzászoktam már a kölykökhöz?" és "ugye te nem akarsz még gyereket, várj még vele, jobban teszed". A nagypapát valamikor februárban ismertem meg, ő is kérdezte első alkalommal "Hogy bírod velük?". A nagymama szemforgatásai is bámulatosak :D

A nagypapára visszatérve, rajta konkrétan azt látom, hogy kerüli az unokáit - na jó nem így, de jobban preferálja a nélkülük töltött időt :D" de tényleg. Az viszont ahogy élni tud az valami bámulatos. Ahogy megeszi a vacsit és utána eljátszik egy darabot zongorán, majd rágyújt, és kiül megnézni a naplementét. A zongorázás és a sielés a két szenvedélye. Éppen miatta jutott eszembe, hogy nekem nincs szenvedélyem.. Nincs semmi efféle hobbim amiért lelkesedek. Szóval fontolgatom, hogy keresek egyet magamnak :) Mondjuk jó lenne salsázni :D De tényleg.. Na ezt még ki kell találnom.. :)

Nos tehát, eltelt, jó is volt, fárasztó is.. Camogliban - ahogy májusban Courmayourban is - elnéztem a tengerparti bárokban ücsörgő baráti társaságokat, párokat, és megint ez járt a fejemben - bárcsak én is a barátaimmal lehetnék itt.. :) Nemsoká.. :)

Nagyon közeleg a Firenzei pályázat eredménye.. 2 maximum 3 hét múlva már azt hiszem tudni fogom a sorsom :) Volt egy rémálmom a múlthéten - hogy negatív választ kaptam.. Nah reméljük pont az ellentéte válik majd valóra.. Minden jóakaróm gondoljon rám ezalatt a 2-3 hét alatt, már nagyon feszülten várom az eredményt..

Nah most megyek, sok volt a mesélnivalóm, legközelebbre is maradjon :)

sziasztok

jah és egy ígért kép, Camogliról :)