Nos.. azt hiszem az egyik leglényegesebb témám az otthoniak látogatása.. Hétfőtől szerdáig itt voltak szüleim, tesóm és barátnője. Visszatekintve néhány órának tűnt az egész, annyira elszaladt, nameg mi is a városon keresztül.. Hétfőn a lényeg, központ, Dóm, üzletek, estére a fiatalokkal egy aperitívó. Kedd majdnem ugyanez, de este hozzánk voltunk hivatalosak, mármint a család meghívta az enyémet vacsira. Érdekes volt, a két különböző kultúra találkozása.. Majd még egy kis esti italozás a fiatalokkal. Majd szerdán már indultak is vissza.. Kedves volt nagyon "au-pair" anyuka, szabaddá tett ezekre a napokra.. Sőt aztán a múlt hét pénteken is szabad voltam, mert mentek a kicsik a nagyszülőkkel a Genova közeli nyaralóházba, engem is hívtak volna, csak mondta anyuka, hogy emlékezett, hogy most hétvégén lesz kollegina bulija - mely alkalomból eme - Milánó központjától távol lakó kollegina nálam alszik - és így szabaddá tették nekem a hétvégét mégis. Jajj néha már kicsit kellemetlen a dolog hogy menniyre nevetségesen keveset dolgozom.. :S Nade ez van..
Visszatérve kicsit a látogatásra..
Érdekesen zavarta fel bennem az állóvizet, vagyis ez hülye kifejezés, csak egy kicsit megbolygatott :D Ahogy mesélték az otthoni dolgokat kicsit odaképzeltem magam, kicsit átéltem - fura hogy ezt eddig magamtól nem tettem meg - és arra jöttem rá, hihetetlen boldog vagyok hogy ezt a lépést megtettem.. Elképzeltem, hogy ugyanúgy élnék otthon, ahogy régen, minden napom ugyanúgy telne.. Itt nap mint nap valami meglepetés ér, valami érdekes vagy új. Hihetetlen világ, ma is csak úgy elcsodálkoztam reggel a villamoson haladtam a suliba, sütött a nap, felbukkant a dóm a nap fényében, én pedig a most nagyon kedvenc zenémet hallgattam (Alicia Keys New York c. számára egy milánói csapat írt egy "sei a Milano" c. zenét, ami annyit tesz - Milánóban vagy..). Néztem a rengeteg embert akik munkába igyekeztek, kezükben újsággal, a bárok pultjánál beszélgető, kávézó embereket.. Szóval jó kis pillanat volt ez :D
Az már nem , hogy rákezdett megint brutál fájdalmat produkálni a bölcsességfogam, így a suli utáni csavargás helyett hazajövetel lett, nade ennek köszönhetően készül el az újabb blogbejegyzés :) A time-management még mindig probléma, avagy soha semmire nincs még időm..
Amikre mindig nagyon szeretnék időt szakítani, de alig-alig tudok..
- Olasz tanulás (na jóh ha a chat-elést vehetjük annak, akkor valamennyire ez megvan :D)
- Angol tanulás (kellene, vettem is hozzá egy könyvet, de még csak az első fejezetnél tartok.. Firenzében szükségem lesz egy igényes szókincsre.. Igaz mostanában aktívan gyakorlom az angolt egy kolumbiai nemrosszképű gavallér társaságában - 2 in 1 azaz kellemes és hasznos :) Nem akartam már azt írni hogy élőnyelvet gyakolok :P Nade pont, pont vesszőcske mert magánélet tabu..:D)
- Futás a parkban (ehelyett a henyélés a parkban fejezet szokott becsúszni :D - futni még csak 1x sikerült elmenni...)
- kapcsolattartás, emailezés, skype - sokkal több mint eddig..
Hát ez a helyzet..
Szóval mit nem meséltem még..
A hétvége.. Szombaton kollegina bulija, egy jó kis aperitívóval, majd tetemes kajamennyiség és egy isteni koktél után (Strawberry island - azaz a Long Island epres kivitele), a készülődés, és indulás megintcsak az Old Fashionbe.. Ahol még mindig millió ember, és még mindig nagyon open-minded mindeki, azaz nyitott és csevegő, akarom mondani a pasik.. Jó buli volt, de a magassarkút és az aperitívós 3 tányér mindeféle kaját máskor át kell gondolni buli előtt :D
És ma megint hétfő.. Most léptem át az ittlétem második felébe.. avagy pont ennyi van még hátra.. Te jó ég az semmi... :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése