Nagyon nagyon örültem a statisztikáknak - és ezzel együtt elképzelésem sincs hogy talált rám újra ennyi olvasó :) De tökjó..
Korábban is azt szerettem, amikor valami 'elmélkedős' témáról írhattam, amikor nemcsak a történéseket regélem el, hanem vannak hozzá fűződő gondolataim..
Nos most van..
A hosszú hétvége egy darabját töltöttem kint Marconál (mivel drága - szó szerint.. - légitársaságaink nagyon jól tudják mikor utazna leginkább a nagyközönség, jól megemelik a repjegyek árát az ünnepekre.. igy egy 2 napos kint tartózkodást tudtam eszközölni a húsvéti hétévégre).
Először is, sikerült jóóól megfázni a kiutazásra.. Ami azért volt kellemetlen, mert régesrég betervezett nagy családi ebéd volt vasárnap, ami duplán elkerülhetetlen volt, egyrészt eleve másrészt pedig Marco nővére és az egész család - 3 gyerkőccel, felutaztak Sziciliából Rómába, ami 10 évente egyszer esedékes, és mivel nagyon nagyobn ritkán lehet együtt így az egész család - mondhatjuk kötelező program volt ez a nagy-ebéd.. Hjajj.. Hát, eleve nagyon szenvedtem a megfázástól, és már azt is feldobtam Marconak hogy menjen el tudom, hogy nem teheti meg hogy nem megy, de én inkább otthon maradnék hisz iszonyúan vagyok.. Fájt a torkom a létező összes izmom, szóval pontosan oda, a hátam közepére kívántam ezt az egészet.. Nade aztán, ahogy ő mondta, tettem érte egy erőfeszítést azért az ígéretért cserébe hogy nem maradunk sokáig, - és elmentünk.. Az még oké hogy a 'nem sokáig' az majd 6 óra, de még betegen, és ebben az ordító olasz nagycsaládban ... Sokk ért, komolyan..
Voltunk vagy 16-an.. De ami hangzavart ez a két és fél tucat ember csapott.. És a legjobb, azzal kezdtek, hogy 'ugye nem vagy félénk, Pietronak volt egyszer egy barátnője, az annnyira félénk volt'... Nah megkaptam az ívet... Ugyan hogy ne legyek megszeppenve mikor bekerülök egy új kultúrába (na jó északon eltöltöttem egy kis időt, de az egy egész más faj, soha eddig nem tapasztaltam ilyesmit amit itt), a nyelv is idegen számomram, még ha beszélem is, de akkor is - tegyük hozzá a római dialektus mérfőldekkel az északinál megszotkotttól.. Nem mindenki, persze, például Marco szülei viszonylag csendes emberek és Marco is - néhányakhoz képest néma levente.... A csúcs a 40-es unokatesó, elvált szingli, afféle Sarah Jessica Parker mediterrán változata.. Nah neki aztán van hangereje.. Marco nővére és sziciliai férje a másik hangláda... Pfff, néha már komolyan fájt a hangzavar.. :) Nah jó, majd hozzászokom.. Remélem viszomt hogy egy halovány megértést tanusitanak affellé, hogy én más kulturából jövök, és hozzá kell szoknom ehhez... Bár, egyáltalán nem vagyok benne biztos hogy ez nekik felmerül...
Másnap, azaz tegnap megintcsak mennünk kellett volna ebédre... De akkor már tényleg azt mondtam Marconak, hogy nem bírok. Tényleg szarul voltam, és vagyok is, csúnyán elkapott ez a megfázás..
Tegnap éjjel aztán hazarepültem - ne repüljetek SOHA náthásan.. Azt hittem kiszakad a fülem... Iszonyat fájdalmakkal jár.. Ilynekor érzem azt, nem jó ez így.. Egy helyen kell élnünk, máskülönben .. szétmegy a fülem a röpködéstől.. :)
De komolyan.. Nehéz ez így.. Hát reméljük a sors segítségünkre lesz..
Sziasztok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése