2010. szeptember 12., vasárnap

Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

Számomra egy jó film attól jó film, hogy olyan erős hatást gyakorol rám, amitől napokig kicsit máshogy érzem magam. Ez a film pontosan ilyen.
A legszebb gondolatai számomra:

"A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy friss hajtásokat hozzon - nekünk is változtatnunk kell az életünkön, ha azt akarjuk, hogy felfrissüljenek a gondolataink."

 "Mikor kislány voltam órákat ültem a fűben és a katicákat kerestem, aztán elálmosodtam és elaludtam... Mikor felébredtem ezrével mászkáltak rajtam a katicák...”

"Azt beszélik, vonatsíneket építettek az Alpokon keresztül Bécs és Velence közt, jóval azelőtt, hogy létezett volna az út megtételére alkalmas vonat. Megépítették, mert hitték, a vonat eljön egyszer. Ha bármi is másképp történik, máshol lennék, teljesen más ember lennék. Különben is, mit jelent a négy fal? Csak azt, amit körbefognak. A ház megvédi álmodóját. A legváratlanabb fordulatok a játék végén leptek meg."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése