2014. július 14., hétfő

nagy döntés előtt..

Lezajlott a várva várt nyaralás, kisebb nagyobb zökkenőkkel és sok szép nappal.
Most vissza a valóságba.
És valóban.
Tegnap éreztem valamit már. Olyan vihar előtti csend félét ami már hangoztatja, valami változás közeleg. Valami nagy dolog, döntés vagy hasonló.
Ma megkeresett a főnököm a kommunikátoron, arról érdeklődőtt mikor megyek haza. Mivel elég soká, igy elkezdtünk beszélgetni. Arról kérdezősködött, nem-e érdekelne a távolléte alatti időre a team lead-eri pozi.
Hát elképedtem. Pont én. Aki engedéllyel szedte a sátorfáját és külföldön lapítva elvan és már már alig dolgozik (annyira kevés a munka). Hisz ott van egy jópár nálam sokkal régebbi kollega is.
Mégiscsak elismerik a munkám és az eddigi fáradozásaim. Hihetetlen..
Természetesen, mivel a team nagyrésze Budapesten van ezért vissza kellene helyeznem fő bázisom Budapestre - de már az a tény is osztva a nagyfőnökünkkel, hogy az én magánéletem idekőt Olaszországba, és bizonyos fokú mobilitás flexibilitás biztosítva lenne..
Pénzről egyelőre természetesen nem volt szó, túl korai lett volna erről beszélni.
Rengeteg minden futott át ma az agyamon.
Az, hogy habár eddig semmifélevezetői ambicióm nem volt, és tök fura lenne a kollegáim főnökévé válni, ez mégis mekkora megtiszteltetés, hogy rám gondoltak. Hogy milyen jól mutatna az önéletrajzomban. Újra iroda, elegáns blúzok és szép cipők, és nem az otthoni melegitős meló a diványra kucorodva.
Rengeteg kihivással megspékelve.
Budapest a város amit imádok.
És ott a DE. Marco. Újra kezdődnének a repülgetések sora, a napok kalkulálása, ki mikor megy, hosszu hetek egymás nélkül.
Két év után végre nem kell állandó ingázással élni, itt vagyok itt élek egy szekrényben van az összes ruhám és minden nap látom a párom. (opsz mondjuk ezt fordítva kellett volna irnom :D ).
Aztán, ha a jövőre gondolunk, és azt veszem számítasba hogy hamarosan majd szeretnénk mi is baba projectbe fogni.. vagy sürgősen találnom kell egy melót itt (ami elég nehézkes dolog), határozatlan idejű szerződéssel, vagy akkor már maradni a BTnél és onnan menni maternityre. A magyar helyzet szerint ugyis ott 1 évig kapom a fizetésem 75%-át ami annyira nem is rossz, pláne ha a team lead miatt megemelnék még egy kicsit.
Szóval, alapvetően nem rossz gondolat...
De, a magánéletünkben ez egy visszaforduló lenne.. Vissza a távkapcsolatba..
Nem tudok több gondolatot most levésni, tul sok minden kavarog a fejemben. Majd jövk és tudósítok később.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése